Pető Zsolt meteoros blogja
KEZDŐLAP
BEJEGYZÉSEK
GALÉRIA
BEMUTATKOZÁS
METVIS
LINKEK
KAPCSOLAT
HU | EN
Aktív rajok (2018.02.18.)
Alfa Centauridák (ACE)
Aktivitás: 01.28. - 02.21.
Maximum: 02.08. (211°,-58°)
ZHR: 6
v = 58 km/s
Feltételezett rajok (2018.02.18.)
Omega Centauridák (OCA)
Maximum: 02.12. (177°,-56°)
v = 51 km/s
Theta Centauridák (TCN)
Maximum: 02.12. (210°,-40°)
v = 59 km/s
Delta Serpentidák (DSE)
Maximum: 02.12. (237°,10°)
v = 65 km/s
Februári Coma Berenicidák (FCB)
Maximum: 02.13. (186°,29°)
v = 24 km/s
Béta Herculidák (BHE)
Maximum: 02.13. (246°,24°)
v = 57 km/s
Delta Chameleonitidák (DCH)
Maximum: 02.14. (254°,-86°)
v = 43 km/s
Alfa Pictoridák (API)
Maximum: 02.14. (110°,-65°)
v = 30 km/s
Februári Canis Maioridák (FCM)
Maximum: 02.20. (104°,-26°)
v = 70 km/s
Északi Delta Leonidák (NDL)
Maximum: 02.24. (168°,16°)
v = 20 km/s
Déli Delta Leonidák (SDL)
Maximum: 02.24. (138°,18°)
v = 17 km/s
list
Geminidák (GEM)
Aktivitás:12.07. - 12.17.
Maximum:12.14. (SL=262.1°), RA=112°, D=33°
Radiánsvándorlás:ΔRA=+1.02°/d, ΔD=-0.15°/d
v=35 km/s
ZHR:120
Szülő égitest:3200 Phaethon (=1983 TB)
Fotózott rajtagok (64)
Jelenleg az év legnagyobb aktivitású rajának mondhatjuk. December 6/7 környékén láthatók az első példányok, ekkor óránként 1 meteorra számíthatunk. Az aktivitás folyamatosan, de lassan emelkedik 12-éig, ekkor 20 körüli a ZHR. Két nap alatt ez felkúszik 100-120 környékére, a maximum nagyon élesnek mondható. Az azt követő 1-2 nap alatt az aktivitás visszaesik 20-ra, újabb két nap múlva pedig már óránként csak 1 Geminidára számíthatunk.

A raj hullói közepes sebességűek, és nem utolsó sorban gyakran fényesek, így tökéletes célpontjai a fotós kísérleteknek!

A Geminidákról nincs feljegyzés az 1860-as évekig. Először R. P. Greg (Manchester, England) jegyezte fel 1862 december 10-12 között, hogy egy radiáns működik a Geminiben. B. V. Marsh és A. C. Twining az Egyesült Államokban tőle függetlenül szintén azonosították az évben a rajt. 1863 december 12/13 éjszakáján A. S. Herschel is észrevette a Geminiből érkező meteorokat. Az 1870-es években aztán egyre többen ismerték fel, hogy egy új, minden évben jelentkező rajról van szó.

A raj aktivitásának erősségét először 1877-ben kísérelték meg óránként 14 meteorra becsülve azt. 1892-ben ugyanerre a becslésre jutottak Angliában megjegyezve, hogy a fényes rajtagok száma megduplázódott az 1877-es értékhez képest. 1896-ban már óránként 24-re becsülték az aktivitást, melynek erőssége a 20. században is folyamatosan emelkedett: 1930 körül 50, 1940-50 között már 60, az 1970-es években pedig már 80 meteorra becsülték az óránkénti darabszámot.

Hosszú ideig rejtve maradt a raj szülő égiteste. 1950-ben Plavec az 1680. évi nagy üstökössel hozta kapcsolatba a rajt, mint később kiderült hibásan. 1983 október 11-én S. Green és J. K. Davis egy gyorsan mozgó aszteroidát fedezett fel a Draco csillagképben. A következő éjszakán C. Kowal (Palomar Observatory, California, USA) fotografikusan megerősítette a felfedezést és idővel az 1983 TB jelzést kapta. 1983 október 25-én az IAU Circularban közölték, hogy az előzetes számítások alapján úgy tűnik, hogy a kisbolygó a Geminidák meteorrajjal azonos pályán mozog. A későbbiekben aztán egyértelmű bizonyítást nyert, hogy az idővel 3200 Phaethon névre keresztelt kisbolygó a raj létrehozója. Ez volt az első alkalom, hogy nem üstököshöz, hanem kisbolygóhoz kapcsolhatták a kutatók egy meteorraj keletkezését.